A bemutatók a Barcasági Csángó Kézműves Egyesület tagjai voltak, és a látogatók méltán érezhették úgy, hogy egy családhoz érkeztek, ahol minden családtag ért valamilyen érdekfeszítő, teremtő tevékenységhez, amit hurrá, ki is lehet próbálni. A Barcasági Csángó Alapítvány udvarán négy fehér sátor alatt volt fafaragás, vesszőfonás, gyapjúfestés, szövés és rézművesség, míg odabenn a hűvös épületben szorgoskodtak a varrókör tagjai, a gyöngyfűző, tűnemezelő, makramét készìtő és bútorfestő asszonyok, nem is beszélve a mézeskalács-diszìtőről, aki a gyermekek körében óriási sikert aratott. És a mesteremberek keze alatt ott születtek a mindennapi élet kellékei: a terítők, bútordarabok, kosarak, ruhaneműk, valamint a dísztárgyak, kezdve a híresen díszes rézkösöntyűkön és gyöngy nyakékeken egészen a szerényebb nemez függőkig és spárga faldíszekig. És mindezt a látogatók is kipróbálhatták, és ki is próbálták. Valljuk be, főleg a gyermekek. Odaültek a szövőszékhez és a kispadra, kézbe a fakalapácsot és az ecsetet, a tűt és cérnát, és miközben ámulva nézték, hogyan születik meg a saját kezük alatt valami csodaszép, sosemvolt új tárgy, amit majd haza fognak vinni, nagyra nyílt füllel hallgatták a néni vagy a bácsi magyarázatát, miszerint ezt így kell fogni, azt meg amúgy kell mozgatni. S amit nem mondtak meg nekik, az volt, hogy ezáltal bekapcsolódnak egy többezer éves hagyományba, amely folytonosan megújul és mégis mindig marad, őrzi a nemzet szellemét a szoknya korcában és a fonott kosár fülében, a terítő mintájának jelképrendszerében – mindabban, ami egyidejűleg szép is, hasznos is, jelentőségteljes is. Másodlagos haszna és öröme ennek a rendezvénynek maguknak a szervezőknek szólt: akik az év folyamán otthon vagy egyéni műhelyeikben dolgoznak és gondolkoznak (hiszen minden teremtő munka szellemiségre serkent), most találkoztak, megnézték és ellesték egymás mesterségét, de ugyanakkor elmesélték mindazt, amit végiggondoltak a világ dolgairól, vidáman és barátsággal, a hasonszőrű társaság biztonságában.
Ezúton a Barcasági Csángó Egyesület tagjai meg szeretnék köszönni mindazoknak a segítségét, akik lehetővé tették a II. Hagyományos népi mesterségek ismertetése rendezvény sikerességét: a résztevő kézműveseknek: Magdó Gyöngyi, Csukás Károly, Dombi Enikő, Kádár Enikő, Gíró-Csabai Csilla, Kiss Zita, Pantea Dorottya, Nagy Klára, Nagy István, Gödri Anna, Sipos Gaudi Magda, Pásztori Anna, Benedek S. Ilona, Sipos Gaudi István, Czimbor Izabella, Páll Etelka; a támogatóknak: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. , Brassai Magyar Adás, Brassói Lapok, valamint partnereiknek a Hétfalusi Magyar Ifjúsági Klub, Antal Biró Mihály és családja, a Barcasági Csángó Alapítvány.
A BCSE nevében, Pantea Dorottya.
